Mácz Istvánra és a hat évtizeddel ezelőtti történtekre emlékeztünk.

 

A kerekegyházi keresztény-üldözöttek után kutatva, 2020. januárjában, olyan személlyel tudtam beszélgetni, aki 1960-1961 iskolai tanévben Kerekegyházán káplán és hittantanár volt. Ő Mácz István, aki beszélgetés közben elmondta, hogy amiről most szó esik, arról soha senkinek nem beszélt.

Mácz István

A beszélgetést követően, Isten küldetésének tartotta, hogy megírja az élettörténetét, hogy elégtételt szolgáltasson mindazon paptársainak, akiket a Kádári időben politikai üldöztetés ért, és nem adatott meg nekik a történelmi elégtétel. Az általa megírt élettörténetét, kiegészítettem a korra jellemző, és a közös küldetésünkhöz kötődő gondolatokkal, amit megosztott, a volt korábbi ministránsaival.

Hatalmas érdeklődést váltott ki a bemutatott élettörténet, melynek kapcsán a volt izsáki ministránsai fórumot szerveztek Izsákon, 2021. június 11-én.

E fórum szentmisével kezdődött, egy közös ebéddel folytatódott, majd ezt követően következett a fórum, amelyen Mácz István, több mint egy órán át beszélt, főként a lelkipásztori életútjában megélt politikai atrocitásairól, azért mert nem volt hajlandó feláldozni, az Isteni szolgálatának a tisztaságát, politikai érdekből.

 *

Erre a fórumra engem is felkértek, hogy egy maximum tízperces összeállítással készüljek. Témakörnek a „Választási taktika, keresztény értékek mögüli megvezetéssel” címet adtam. Ugyanis a kerekegyházi 1947-es, és az ezredforduló utáni választási taktika közel azonos politikai és történelmi üzenetekkel bír.

E fórumra készült hozzászólásom, itt olvasható: 

"Választási taktika, keresztény értékek mögüli megvezetéssel

Egyháztörténelmünk két nagy eseményét kutattam. Az egyik az egyházi iskoláink államosításához kötődő kirakatper. A másik az 1953-1965 közötti békepapi időszak. Az utóbbi kutatásom során pont került az 1947-es Parlamenti Választások kerekegyházi nem hitelesített eredményére, amelyhez tudnunk kell, hogy a kerekegyházi választási eredményünket, bizonyára a csalássorozat miatt, megsemmisítették.

Először röviden magamról szeretnék beszélni, majd arról, hogy hogyan jutottam el, az említett kutatási témakörökhöz. Szüleim, sokgyermekes, szegény sorsú családokban születtek az 1920-as években. 1951-ben első gyermekként születtem, az akkor Kecskeméthez tartozó Ballószög területén. 1956-tól élek Kerekegyházán. Villanyszerelő szakmunkás vizsgát tettem 1968-ban. 1976-ban feleségül vettem Borsos Erzsébetet. Két családunk született, ma négy unokánknak örvendezhetünk. 1977-ben, felvételt nyertem a Kecskeméti Tűzoltó-parancsnokságra. Különleges szerkezelőként, zömében baleseteknél dolgoztam. Végtelenül szerettem a hivatásomat, azonban a betegségem közbeszólt, így szolgálati nyugdíjba helyeztek 1995-ben. 2004-ben jutott tudomásomra, hogy a feleségem távolabbi rokoni ágáról, a Kádár kormány az 1956-os megtorlás részeként, kivégeztetett egy fiatalembert. Innen indult el bennem, az 1956, illetve a kommunizmus áldozatai utáni érdeklődés, kutatás, amelyre Isten egyedüli küldetéseként tekintek.

Mivel az 1947-es Parlamenti Választás, kerekegyházi választási eredményének az alakulása is kötődik a településünk és egyház-történetünkhöz, említést kívánok tenni róla. A Magyar Kommunista Párt (MKP), legnagyobb vetélytársa az 1947-es választásokon a Kisgazda Párt, amely esélyes volt arra, hogy az 1947-es választásokon is többséget szerezzen az MKP-vel szemben. Ezt az abszolút többséget, meg kellett osztani, fel kellett szalámizni. A „szalámitaktika” része, a keresztény értékekre épülő Barankovics Párt volt. A párt helyi elnöke, ott van a katolikus egyházunkon belül, és közeli bizalmasa volt Vári Ferenc plébánosunknak. Minden esetben, olyan köztiszteletben álló személyeket igyekeztek megvezetni, befolyásolni, kiknek tekintélyük volt a társadalom minden rétege előtt, kiknek igen nagy befolyása volt a közösségre. Az első számú megvezetett célpont, Vári Ferenc plébános, és közeli bizalmi emberei, Puchardt Győző iskolaigazgató, kántor, ki tagja a kisgazdapártnak, és Szirtes János a Katolikus Szülők Szövetségének az elnöke, ki pedig a kisgazdapártnak titkára volt ebben az időben. Kik négynapi választási kampánnyal, a kisgazda párttagok többségét átfordították a Barankovics Párt irányába. Kerekegyházán, a Barankovics Párt, 85-90 %-os többséget szerzett. Az országos listán, a második legtöbb szavazatot kapta a párt, azonban ezzel az eredményével ellenzékbe került. Valljuk be, és tegyük hozzá, hogy az akkori eseményeket tisztán látó Vári plébánosunkat, nem lehetett nehéz rávenni arra, hogy a Barankovics Pártra szavazzanak. Mert Ő előre látta azt, hogy a kommunisták hatalomra kerülésével az egyházak, a demokrácia ellenségeivé válnak. A Kerekegyházihoz hasonló, a választói névjegyzékből való kizárásos, kékcédulás, és egyéb csalásokkal tarkított választás, valamint a „szalámitaktika”, az országunkban mindenütt jelen volt. Az országos szinten előre kitervelt és megrendezett „szalámitaktikához” hozzátartozik az is, hogy a háttérben ott van a szovjet tanácsadók észrevétlen és közvetett befolyása, amelyet nem láthattak át azok, kiket megvezettek és eszközként használtak, a kommunista párt érdekeivel szemben álló ellenzéki pártok felszámolása érdekében. A Kommunista Párt, egyik oldalról üldözte egyházainkat, egyházi méltóságainkat, míg a másik oldalról, a történelmi egyházaink méltóságát, keresztény értékeket, fedezékként és eszközként használta, a számára ellenzékként tekintett politikai pártokkal, személyekkel szembeni, politikai ellenállások, megtorlások, kezdeményezésére, hogy az általuk kedvezményezett jelöltjeik, szavazati többséget szerezzenek. El kell mondanom, hogy a Kerekegyháza Független Kisgazda és Polgári Párt székháza, amit a II. világháború előtt önerőből építettek, majd 1945 után, a Kommunista Párt hatalomra kerülésével államosítottak, ma a Református Templomkert, keleti sarkával szemben, a Rákóczi utca másik oldalán látható. Az épület az úttal párhuzamosan épült, az egész épület alatt pince van, a belmagasságát tekintve az átlagosnál jóval magasabb, valamint a hossza, amely több mint 20 m, és az épület stílusa is tiszteletet és tekintélyt parancsoló, mint ahogy az igényesség, akár a párt, vagy egyéb rendezvények szervezéséhez, elvárt volt akkor a Kisgazda Párt tagsága részéről. Minderről azért beszéltem, mert a párt székháza, „méltatlan” sorsra jutott. Különösen azokra a kisgazda párti tagokra való tekintettel, kik szenvedő alanyai voltak az 1948-as kirakatperünknek. Mert annak a személynek a vér szerinti leszármazottjai birtokában van ma a párt székháza, mint lakás, kinek a megvezetése, befolyásolása, szerepet játszott abban, hogy a kisgazdapárt tagjainak a nagy többsége, 1947-ben, a Barankovics Pártra szavazott. Nem ítélkezhetünk senki felett, mert a megvezetések háttere átláthatatlan volt, és sokszor jó szándékú emberek is, vétlenül kerültek a számukra kedvezőtlen helyzetbe.

Az elmondottakból világosan kirajzolódik, hogy a kommunista hatalom, honnan építette ki a politikai hatalmát, amihez még hozzá kívánom tenni azt is, hogy honnan volt a leghatékonyabb, és a legbiztonságosabb fenntartani, és működtetni a rendszert. Bizonyára ezen okokra vezethető vissza az a szomorú tény is, hogy valamennyi ellenállásom, keresztény értékekhez kötődött, kötődik. Tíz éve annak, hogy a számomra egy tragikus sorsfordító eseményt követően, az ellenállásokból eredően, sokszor az összeomlás határán dolgoztam, dolgozom. Vezekléseimben, Isten kezet nyújtott, így talpon tudtam maradni, és továbbra is dolgozhatom az egyház és keresztény üldöztetés áldozatainak az igazáért.

Azért próbáltam röviden összefoglalni a „választási taktika, keresztény értékek mögüli megvezetéssel”, mert helyi baloldali személy, személyek, jól megfigyelhetően, az ezredfordulótól kiindulva, ugyanazon taktikával, „egyházi méltóságaink megvezetésével”, emléket állítottak egyházi és történelmi személyiségeknek, politikai haszonszerzés céljából. Amellyel a polgármester jelöltjeiket kívánták kedvezőbb helyzetbe hozni, az Önkormányzati Választásainkon úgy, hogy a másik oldal jelöltjei, ellenállásokkal szembesültek, „az általuk kezdeményezett értékteremtési törekvéseket meghiúsították”. A hatalom éhségért, a polgármesteri bársonyszékért, a megvezetéssel egyházainkra rákényszerített „választási taktika” szomorú következménye, hogy a mindkét felekezet oldaláról megvezetett egyházi méltóságaink, lelki sérüléseket szenvedtek.

Hálával tartozom Istennek, hogy méltónak talált arra, hogy vállamra vehettem a kerekegyházi egyház és keresztény üldöztetés áldozatainak a keresztjét, hogy megtisztíthassuk a lelküket a kommunista rendszer, koholt vádjaitól, hogy részese lehetek, az emlékezetük felvállalásában, megörökítésében, és a történelmi elégtételüknek a megvalósításában.

Elnézést kérek, hogy ezt a témakört választottam. Fontosnak tartottam felhívni a figyelmet arra, hogy vigyázzunk. Mert az álkeresztények, beépülve az egyházainkhoz, keresztény értékek mögül, baloldali politikai hatalmi érdekből, onnan rombolnak, onnan fejtik ki ellenállásaikat, onnan vezetik meg egyházi méltóságainkat, keresztény embereket, társadalmi rétegeket, közösségeket, ahonnan senki nem gondolja, amit kimondva - kimondatlanul el sem hisznek az emberek.

Szalai József" 

Kérem, a képre kattintva tekintsék meg az emlékezés képgalériáját.

 

Mácz István honlapját és Facebook oldalát, ahol olvashatnak könyveiről, gondolatairól:

http://www.macz.hu/

https://www.facebook.com/maczistvan