Vári Ferenc és társai letartóztatása

A Kommunista Párt 1948. június 16-án terjesztette be az országgyűlésnek az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatát. A törvény megszavazásával kíméletlen hadjárat indult ezen intézmények vezetői és egyházi személyiségek ellen. A katolikus egyházunk és a plébánosunk részéről, a félelem abszolút jogos volt. Mivel a háborút követően, az egyház és a keresztényüldözés következményeként, a törvény megszavazását követő nap, 1948. június 17-én Vári Ferenc plébánost és mintegy 30 kerekegyházi személyt letartóztattak. [1]

A kommunista párt által megnevezett, az egyházhoz közel álló, a közéletből eltávolítani kívánt személyeket és a kihallgatásra szánt hívőket, a volt Rákóczi utcai, csendőrség /a későbbi óvoda/ épületében gyűjtötték össze. A begyűjtött személyeket, teherautóval szállították Kecskemétre. A kerekegyházi tanácsháza előtt egy teherautó ÁVH-s, vagy katonaság állt készültségben. Az utcákat dzsippel járták, a lakosság elrettentése érdekében. Kecskeméten, az első kihallgatás az ÁVH-val szembeni tanácsháza, keleti részének pincéjében történt. Az ÁVH és a tanácsháza közti utcában, egy pótkocsis teherautó ÁVH-s, vagy katonaság állt készenlétben. A látottak alapján kimondható, hogy a kihallgatások során, az eljárás alá vonni kívánt személyekkel szemben, erőszakot alkalmaztak. Volt, aki arról beszélt, hogy kihallatszott a folyosóra, ahogy ütötték Vári Ferencet és kihallatszott a jajgatása is. A kihallgatásokat követően, azokat a hívőket szabadon engedték, akiket nem kívántak e koncepciós kirakatperben, eljárás alá vonni.

Vári Ferenc plébános letartóztatásáról, két dokumentum található a Váci Püspöki Káptalani Levéltárban. Egyik a Kecskeméti Római Katolikus Plébánia Hivataltól, a Kecskeméti Esperesi Kerület Esperesétől, 1948. június 18-i keltezéssel, szám: 777/1948. amelyben mély alázattal jelenti az esperes úr, a Nagyméltóságú és Főtisztelendő Megyés Püspök Úrnak, hogy Vári Ferenc kerekegyházi plébánost, tegnap délután ismeretlen okból letartóztatták, és állítólag Kecskemétre hurcolták. A másik dokumentum pedig a Kerekegyházai Római Katolikus Plébániai Hivataltól származik, amelyet idézni kívánok:

„93/1948.

Kerekegyházai Római Katolikus Plébániai Hivatalból

Tárgy: Vári Ferenc plébános úr letartóztatása.

Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr!

Kegyelmes Atyám!

Még mindig az izgalmak hatása alatt állok, mikor ezt a jelentést írom. Nem mindennapos esemény volt nálunk csütörtökön. Általános razzia a községben, nagyszámú letartóztatással. Ezek között volt tantestületünk két tagja, a plébános úr, meg jó magam is. Eleinte a helybeli rendőrségen hallgattak ki a nyomozók, majd mindnyájunkat autóval beszállítottak Kecskemétre. Az ottani kihallgatás egészen hajnalig tartott és ennek végén a beszállítottaknak körülbelül a felét, úgy húszat – köztük engem is – hazaengedtek. A vallatások lefolyásáról személyesen szeretnék majd egyszer beszámolni Kegyelmes Püspök Atyámnak. A legsúlyosabb vádak a plébános úr ellen vannak, aki nemcsak, hogy most nincs még itthon, de arra belátható időn belül sem kerül sor. Egész vallatásnak a hangulata csak megerősítette a nyomozóknak kategorikus kijelentését: Vári plébános nem fog többé reverendát ölteni. (Civilben vittek el bennünket.)

Éppen Ezért Kegyelmes Püspök Atyám távirat válaszának megfelelően, már kerestem módját annak, hogy plébános úr helyére papot szerezzenek, főleg a vasárnapi istentiszteletek elvégzésére. Telefonon a kerületi esperes urat is kértem, hogy segítsen ebben, azon kívül holnap megy valaki Kecskemétre, aki szintén megígérte, hogy mindent elkövet ebben az ügyben. Ha biztosat tudok majd a tárgyalások eredményéről, azonnal értesítem a Kegyelmes Püspök Atyát, hogy a végleges intézkedéseket megtenni szíveskedjék. Addig is hálásan vennék minden irányítást, mert különösen a mostani izgalmak hatása alatt sokszor olyan tanácstalannak érzem magam.

További intézkedéseket várva, felszentelt kezeit csókolva, maradtam a Kegyelmes Püspök Atyának legkisebb káplánja.

Kerekegyháza 1948. június 18. Varga József”[2]

A letartóztatásokat követően, a fentebb említett módon, a sajtóban illetve a médiában, kíméletlen országos propaganda veszi kezdetét, melynek elsődleges célja a példát statuálás, a társadalom széles rétegei irányába a megfélemlítésre és az elrettentésre, hogy ne merjenek ellenállást tanúsítani az iskolák államosításával szemben. A nagyszámú újságcikk fontos szerepet kapott a kommunista propagandában az ártatlanul meghurcoltak, de különösen Vári plébános lejáratásában.

A Kecskeméti Lapok című újságban a következő címmel jelentek meg cikkek 1948-ban:

• Kedden benyújtják a törvényjavaslatot az iskolák államosításáról.[3]
• Két halálos ítélet a pócspetri ügyben.[4]
• Demokráciaellenes izgatásért őrizetbe vették Vári Ferenc kerekegyházi plébánost és két társát. Még hét személy ellen indult meg az eljárás.[5]
• Internálták a kerekegyházi bujtogatókat.[6]
• Csütörtökön és pénteken kerülnek a kerekegyházi rémhírterjesztők a budapesti külön tanács elé.[7]
• Holnap reggel 9 órakor kerülnek a budapesti külön-tanács elé a kerekegyházi rémhírterjesztők.[8]
• Népbíróság előtt állanak a kerekegyházi rémhírterjesztők.[9]
• 3 évi börtönre ítélte a népbíróság Vári Ferenc kerekegyházi plébánost.[10]
• Nemzeti Bizottság állásfoglalása a klerikális reakció és a mindszentizmus ellen.[11]

A Pócspetri cikkhez mindenképpen hozzá kívánom tenni, hogy hasonlatos koncepciós per, mint a kerekegyházi. Pócspetriben, a N. B. döntését követően, miután 1948. június 3-án megszavazták az egyházi iskolák államosítását, egy spontán tüntetés következményeként, egy ember meghalt, amiből generáltak egy koncepciós pert.

Kecskeméti Lapok 1948. június 25-i cikke a letartóztatásokról.

„Demokráciaellenes izgatásért Őrizetbe vették Vári Ferenc Kerekegyházi plébánost és 2 társát. Még hét személy ellen indult meg az eljárás.

A kecskeméti államvédelmi osztály már hónapokkal ezelőtt tudomást szerzett arról, hogy a szomszédos Kerekegyházán nyílt izgatás és rémhírterjesztés folyik a demokrácia ellen. Az akció középpontjában a falu plébánosa, Vári Ferenc római katolikus pap áll, aki az egyházközség rokonérzelmű vezetőivel minden alkalmat megragad arra, hogy híveit az államosítások - különösképpen az iskolák államosítása ellen hangolja, azon kívül a legkülönfélébb rémhíreket terjesztette a kül- és belpolitika eseményeivel kapcsolatban.

Az államvédelmi osztályon régóta figyelemmel kisérték a kerekegyházi eseményeket, a múlt hét végén detektívek szálltak ki a községbe, őrizetbe vették Vári plébánost és mindazokat, akiknek közvetlen kapcsolatuk volt vele és feltehető, hogy részt vettek a közös akcióban.

Az államvédelmi osztályon mára befejezték a rendkívüli bonyolult és szerteágazó ügy nyomozását és tájékoztatták a sajtó tudósítóit a kerekegyházi eseményekről.

„Ördög és Egyház”

Kerekegyházán mondja a hivatalos rendőri jelentés – Vári Ferenc plébános, Puchardt Győző, a római katolikus iskola igazgatója és Herpay Kálmán műegyetemi hallgató vezetésével folyt az agitáció. Ők hárman voltak azok, akik gyűléseken, ünnepségeken, előadásokon vezérszerepet vittek a politizálásban és minden alkalommal súlyos, demokráciaellenes kijelentéseket tettek.

Vári plébános februárban például egy egyházközségi családi estén mintegy 200 ember előtt, előadást tartott az „Ördög és az Egyház” címen. „Az ördög a történelem folyamán minden alkalmat megragadott arra, hogy megrontsa az egyházat – mondotta. – Ma is megrohanja, egyenként csábít bennünket, el akarja ragadni iskolánkat, hogy ördögi nevelésben részesíthesse ifjúságunkat.”

Egy ünnepségen a plébános ezt a hírt közölte ismerőseivel: „Magyarországról, a Petőfiről elnevezett brigádban ezer fiatalembert küldtek a görög harctérre, akik az első alkalommal, teljes felszereléssel átmentek az amerikaiakhoz.” A hívőknek egyszer ezt mondta: „Ne engedjétek magatokat félrevezetni. Jöhet bármilyen rendszer, végül az fog győzni, amelyik legközelebb áll krisztushoz.”

Áldozó csütörtökön így nyilatkozott. „Legyenek bárkik, akik az országot vezetik, rosszul vezetik. Uralkodásuk nem tart sokáig, az igazság győzni fog.”

A szószéken minden pásztorlevelet felolvasott, utána pedig egy alkalommal így utasította híveit. „Álljon mindenki talpra, ha kell, az életével védje az iskolát. Fel kell biztatni a községet, mert ha most nem állunk ellen, elbukunk.”

Egy másik alkalommal az iskolák államosításának tervezőit és szorgalmazóit közönséges rablóknak nevezte.

Így beszélt a volt MOVE-titkár Puchardt Győző, a katolikus iskola igazgatója, a MOVÉ-nek és a MÉP-nek volt titkára, a magyar rádióról így vélekedett: „Szinte undorodom ettől a sok hazugságtól, amit a magyar rádió mond!”

Amikor a Szovjetunió a szabadságharc zászlóit visszaadta, így nyilatkozott: „Ezt egyszer már visszaadták, de csak is azért, hogy újra elrabolhassák. Jobban tennék, ha a hadifoglyokat szállítanák haza, de ezt csak ígérgetik.”

Amikor egy alsópusztai tanító közölte vele, hogy iskolájában bált rendeztek a görög harcosok javára, Puchardt igazgató barátságosan ezt tanácsolta kartársának.

„Legyen eszetek! Vigyázzatok az elszámolásnál. Csak öt forintot küldjetek a görögöknek, a vevényre pedig írjátok rá, hogy a pénzen vegyenek maguknak bakancsfűzőt és akasszák fel rá magukat.”

A demokráciának ő sem jósolt hosszú életet: „Nem kell elkeseredni, csak pár hónapról van szó, aztán minden visszajön.”

A gazdaember azért örül az esőnek, mert jobb volt tőle a termése. Az iskola igazgatója azért örült: „Nagyon kell ez az eső, nagyra nő a kender tőle, úgyis sok kötél kell majd az akasztásokhoz.”

A község katolikussága több tiltakozó levet küldött el különböző személyeknek az iskolák államosítása ellen. Puchardt azonban az Ortutay Gyulának küldött levelet nem helyeselte: „Kár volt olyan szépen megfogalmazni ezt a levelet annak a fajankónak. Azt kellett volna csak írni: Te marha, vond vissza az államosítást, mert felakasztunk érte.”

Külpolitikai horizont – Kerekegyházán

Herpay Kálmán egyetemi hallgató volt a község hírmagyarázója. Ő adta hírül, hogy a csehszlovák választások előtt amerikai csapatok szállják meg Csehszlovákiát, mert Amerika nem akarja, hogy megismétlődjenek a magyarországi események.

Az olasz választásokról kijelentette, hogy jobb lenne, ha a baloldal győzne, mert akkor Amerika azonnal beavatkozna, így viszont várni kell egy darabig.

Szerinte nagyon tragikus lesz, ha még sokáig várni kell az amerikaiakra, mert később már hiába jönnek, nem lesz kit felszabadítani, addig ez a nyomorba taszított nép úgyis elsorvad.

Ilyen és ehhez hasonló véleményekkel traktálta híveit a rémhírterjesztő plébános és két társa. Sokan hittek nekik, és mint valami remek szenzációt, adták szájról-szájra a frissen szerzett értesülést, néha megtoldva a saját véleményükkel is. Kerekegyháza egyetlen rémhírterjesztő központ volt és lett volna mindig, ha az államrendőrség közbe nem lép.

Három őrizetbe vétel

A kerekegyházi rémhírterjesztők vezérkara, Vári Ferenc, Puchardt Győző és Herpay Kálmán most a rendőrség fogdájában várják sorsuk jobbra fordulását. Rajtuk kívül még hét ember ellen indult meg az eljárás, azonban nem vették őrizetbe, csak szigorú rendőri felügyelet alá helyezték őket.

A rémhírterjesztők: Dr. Móczár Antal földbirtokos, akinek ezer hold földje volt és most annak visszaszerzését várja az amerikaiak jövetelétől.

Dr. André János orvos volt repülő százados.

Horváth Mária tanítónő, akit a kecskeméti népbíróság 2 évi börtönre ítélt népellenes bűncselekmény miatt, a NOT azonban felmentő ítéletet hozott.

Székely Emma tanítónő, Solymos Imre tanító, volt határvadász zászlós, Szirtes János a kerekegyházi „Szülők szövetségének elnöke” és végül Mikity Rózsa tanítónő, aki kijelentette, hogy ha az iskolát államosítják, soha többé nem lépi át a küszöbét.

Értesüléseink szerint mind a tíz rémhírtejesítő ügyét Budapestre küldi meg a kecskeméti politikai rendőrség, ahol majd a népbíróságok mellé rendelt különleges ötös tanács vonja felelősségre őket az 1946-ban kelt, a köztársaság védelméről szóló törvénybe ütköző sorozatos bűncselekmények miatt.

A három főbűnöst, Várit, Puchardot és Herpayt addig is internálják. Még e héten sor kerül elszállításukra.”[12]

Herpay Kálmánnével történt beszélgetés megerősíti, hogy az újságcikkben különösképpen kipellengérezett Várit, Puchardtot, és Herpayt, elkülönítetten, kiemelten kezelték. Látva azt, hogy e kirakatper az iskolák államosítása terén, országos szinten egyedülállóan volt előre kitervelt, a Magyar Távirati Iroda tudósításaiban is, és más megyei lapokban is jelenhettek meg, az országos propaganda részeként hírek a kirakatperünkről. Az előre kitervelt, az előre megírt forgatókönyv alapján megvalósított koncepciós kirakatper, két tekintetben volt példaértékű. Irányított propagandával, elrettentésként, megfélemlítésként használták fel más települések irányába, hogy ne merjenek ellenállást tanúsítani az egyházi iskolák államosításával szemben. Az előre megtervezett politikai koncepció valódi célja, nem a vádlottak ellen szólt. Az irányított tömegnyilvánossággal, különböző társadalmi rétegek, az egyház, az egyházi személyiségek, így „Vári Ferenc politikai lejáratását, megszégyenítését”, illetve a keresztény hívő emberek megfélemlítését, elrettentését kívánták vele elérni. A kommunista vészkorszak idején, 1945 után, Rákosiék egyik célja, az évezredes keresztény gyökerek roncsolása, megsemmisítése, a keresztény hitélet, a vallás elsorvasztása volt.

Vári Ferenc kihallgatásának következő állomása, a „vérprés-állomás”. Hogy mi mindenen, szenvedésen, kínvallatásokon ment keresztül, a kihallgatások és a letartóztatása során, soha nem fogjuk megtudni. Vári Ferencet és két társát, Puchardt Győzőt valamint Herpay Kálmánt, a Kecskeméti ÁVH-án mezítelenre vetkőztették, majd leguggoltatták őket, és így rugdosták csizmában a veséiket és a kisagyukat. Megalázásként, egy nővel ezt végig nézették, majd üres kihallgatási jegyzőkönyvet írattak velük alá. Tudták ők, hogy a papoknak legkeservesebb átélni, ha megaláztatásul mezítelenre vetkőztetik őket.[13] Jancsó Imre római katolikus káplán, a Keresztény Élet hasábjain, visszaemlékezéseiben beszél arról, hogy Vári Ferenc kerekegyházi plébános, véres ingeket küldözgetett ki cserére, a Kecskeméti ÁVH-ról.[14]

Kihallgatását követően, a Dél-Budai Internálótáborban volt előzetes letartóztatásban.[15]

A koncepciós kirakatperben, „előre kitervelten”, a „B” egyének, a kommunista párt által megnevezett személyekről gyűjtötték a terhelő adatokat. A törvénytipró besúgóknak, „B” egyéneknek, mindent szabad volt mondania, terjesztették a dezinformációkat, kiprovokálták az emberből azokat a kijelentéseket, amikre szükségük volt, majd ezt követően leírták jelentéseikben.

Összefüggés figyelhető meg a Vizsgálati Jelentés, és a kihallgatási jegyzőkönyv között! Bemutatásként részlet a 13. oldalas „Vizsgálati Jelentésből”.

„Április 13-án délelőtt az iskola 11 órás szünetében Vári elmondta, hogy értesülése szerint Kecskeméten orosz katonaságot helyeztek el, és ezért az iskolákat le fogják zárni.”[16]

Részlet az 1948. június 18-án történt kihallgatási jegyzőkönyvéből. Vári Ferenc kihallgatási jegyzőkönyvébe, beépítették a „B” egyének által megfogalmazott koholt vádakat ügyesen, mintha mindent beismert volna. Amikor az ember elé tették az erőszakot követően a nyomozási kihallgatási jegyzőkönyvet, olvasás nélkül aláírta, nem tudhatta azt írták-e le, amiről beszélt.

„Elismerem azt, hogy 1948. április 13-án a kerekegyházi római katolikus iskola udvarában beszélgetés közben említettem, hogy olyan értesüléseim vannak, mely szerint Kecskeméten orosz katonaságot helyeztek el, és ezért az iskolákat be fogják zárni. Ezt a hírt két diáktól hallottam, nevüket megemlíteni nem tudom.”[17]

Jegyzet

[1] MNL BKML V. 348. Kerekegyháza Nagyközség közigazgatási iratai. 28-as doboz 2512/948.

[2] VPKL, Vári Ferenc anyagában.

[3] Kecskeméti Lapok 1948. június 12. számában.

[4] Kecskeméti Lapok 1948. június 13. számában.

[5] Kecskeméti Lapok 1948. június 25. számában

[6] Kecskeméti Lapok 1948. augusztus 6. számában.

[7] Kecskeméti Lapok 1948. október 27. számában

[8] Kecskeméti Lapok 1948. október 30. számában.

[9] Kecskeméti Lapok 1948. október 31. számában

[10] Kecskeméti Lapok 1948. november 3. számában

[11] Kecskeméti Lapok 1948. november 4. számában

[15] Kecskeméti Lapok 1948. június 25. számában.

[13] Özvegy Herpay Kálmánné szíves közlése alapján.

[14] Jancsó Imre Vencel plébános testvérének, dr. Jancsó Jánosnak köszönhetően, a Keresztény Élet hasábjain megjelent teljes cikksorozat szkennelt másolatairól készült kiadvány, Az Úr Lelke Üzen, a Kerekegyházi Szent István Egyházközség tájékoztatója, 2011. XIII. évfolyam 5. szám mellett, mellékletként mind a húsz oldallal, megjelent.

[15] ÁBTL. 3. 1. 9. V – 9443 Vári Ferenc pere, internálásának elrendelése. 68.

[16] ÁBTL 3. 1. 9. V-77140 Vári Ferenc és társai vizsgálati dosszié. 164.

[17] ÁBTL 3. 1. 9. V-77140 Vári Ferenc és társai vizsgálati dosszié. 5.

:: Előző fejezet :: Következő fejezet :: Tartalomjegyzék ::