Vári Ferenc plébános vádirata

„Budapesti Népügyészségtől

1948. Fü. 5333/1. szám

Rendőrségi szám 17780 1948. Szegedi AVÓ.

A Budapesti Népbíróság Különtanácsa

Elnökének

Budapest.

A nyomozati iratait lezárva a következő

vádirat

benyújtásával küldöm át:

a rendőrhatósági őrizetben levő

Vári Ferenc

kerekegyházi illetőségű, és (Fő u. 260. sz. lakos) terhelt ellen vádat emelek

1. rb. folytatólagosan elkövetett az 1946. évi VII. t. c. 2. § b. pontjába ütköző izgatás bűntette, vele a Btk.8 96. §-a szerint anyagi halmazatban álló

1. rb. folytatólagosan elkövetett az 1947. XXXIV. t. c. 26 §-ba ütköző és az 1946. VII. t. c. 4. § 2 bekezdése szerint minősülő hírkoholás büntette, - végül fenti cselekményekkel ugyancsak halmazatban álló, -

rb., a Btk. 359 §-ába ütköző és a 356. §-a szerint minősülő 6500/1948. Korm. sz. rendelet 2§-a szerinti büntetés alá eső sikkasztás bűntettével, -

mert

1948. február 29. napján, Kerekegyházán „Egyház és ördög” cím alatt tartott előadása során tett következtetéseivel: „Hallottátok a mai evangélium felolvasását a templomban, melyben az ördögről volt szó. A mai világban is kisért egy ördög benneteket és mindenkit. Ma is vannak ördögtől megszállott emberek és vigyázzatok, hogy benneteket meg ne kisértsen és meg ne szálljon az ördög. Az ördög állandóan kisérti az egyházat. Most is, mikor ki akarja venni az egyház hatásköréből az ifjúságot és az iskolák esetleges államosításával a gyermekek nevelését is elakarja ragadni tőlünk, -

1948 április 25-én Kerekegyházán a Katolikus Szövetségnek általa összehívott ülésén elmondott beszéd következő kitételével: „…Meg kell mondani a szülőknek a mai gyűlésünk tulajdonképpeni legfontosabb célját, ezért bejelentem, hogy a közelmúltban a község Nemzeti Bizottsága és képviselő testülete olyan értelmű határozatot hozott, melyben kérte a község összes iskoláinak, köztük a katolikus iskolának is az államosítását. Felteszem a kérdést: vajon megkérdeztek-e valakit, mielőtt ezt a határozatot hozták, vajon a nép akarta-e és, vajon adott-e egyetlen édesapa, vagy édesanya a Nemzeti Bizottság, vagy a képviselő testület egy tagjának is erre felhatalmazást… Meg lehetünk győződve: minden ami történt, a szülők háta mögött történt: Ezért felteszem a kérdést azonosítják-e magukat a szülők a községházán történtekkel?...”

Mert 1948. május 23. napján ugyancsak Kerekegyházán a Katolikus Szülők vallásos szövetségének gyűlésén mondott beszéde következő kitételeivel: „…Mikor a Magyar Dolgozók Pártjának programját olvastuk kezdetben meg voltunk vele elégedve, de amikor az egyházi iskolák államosításáról olvastunk, úgy éreztük, mintha fejbe ütöttek volna bennünket, ifjainkat akarják kezünkből kivenni. Ahhoz, hogy mi növényeket akarjunk nevelni, nem elégséges két órára a napfényre tenni, tovább pedig bezárni a pincébe. Ugyanez a helyzet, amikor heti két hittan órán süt a világosság, a többi órán pedig annak a világosságnak pont az ellenkezője történik. Így kedves híveim gyermekeink lelkét féltjük, mikor az államosítástól félünk. Vajon ezt akarjuk-e, oda akarunk-e mi is eljutni, amit egy angol lapban olvashatunk, hogy a vasárnapi bibliaóra helyett az állami iskolákban a diákok gengszter történeteket akarnak olvasni…”

Mert 1948. május hó 6. napján Áldozócsütörtökön Kerekegyházán elmondott szentbeszéd következő kitételével: „…Rablók vezetik az országot akik elakarják rabolni az egyházi iskolákat… Ez az állapot és ezeknek a rablóknak vezetése már nem fog soká tartani, mert az igazság előbb, utóbb úgyis győzni fog…”

Mert 1948. júniusában, de közelebbről meg nem határozható időpontban elmondott beszédének következő kitételével: „…Járjátok végig körzeteiteket és híreszteljétek el azt, hogy az iskolák államosításával nemcsak az iskolákat akarják elvenni, hanem gyermekeinket is, és családi életünket is szét akarják rombolni…”

A demokratikus államrend és annak alapintézményei ellen /Nemzeti Bizottság/ gyűlöletre izgatott.

mert, 1948. március 19-én nagynyilvánosság előtt tett következő kijelentésével: „…Magyarországon csapatokat (Petőfi Brigád) szerveztek, és azokat Görögországba küldték, hogy a görögök oldalán harcoljanak. Ezek a csapatok átálltak az amerikaiak oldalára…”

mert 1948 áprilisában, miután Puchard Győző megemlítette, hogy a Szabad Nép című újság ügynöke előfizetőket gyűjt, a legközelebbi mise alkalmával nyilvánosan tett következő kijelentésével: „…A községben különféle könyv és nyomtatvány ügynökök járnak, akik előfizetőket gyűjtenek különböző nyomtatványokra és sajtótermékekre ennek során megfélemlítéstől se riadnak vissza… Felhívok mindenkit, bárki is legyen az, aki ilyen célzattal híveimet felkeresi, csak akkor eszközöljék az előfizetést, ha ajánlásomat fel tudják mutatni, mindenki mást, minden további nélkül utasítsanak el, remélem mindenki megérti, hogy mit akarok ezzel mondani…”

mert 1948. áprilisában, de közelebbről meg nem határozható időpontban, ugyancsak nagyobb nyilvánosság előtt, amikor egy Kardos nevezetű és gyilkossággal gyanúsított személyről volt szó, akinek az ítéletét végre is hajtották, a következő kijelentésekkel: „…Ebben az ügyben a bíróság a bírák áthelyezését lehetővé tevő törvény folytán valószínűleg ami, oly ítéletet hoz, mert abban az esetben, ha valamilyen bíró úgy ítélkezik, hogy az a mai rendszer embereinek nem tetszik, azt b. listázzák, vagy áthelyezik…”

mert 1948. április 18-án ugyancsak többek jelenlétében tett következő kijelentésével: Kecskeméten a rendszer erősítésére orosz katonaságot helyeznek el és ebből kifolyólag az iskolákat hamarább fogják bezárni…” végül

mert 1948. május és június havában több ízben nagyobb nyilvánosság előtt tett következő kijelentésével, melyeket egyébként szentbeszédei alkalmával is hangoztatott, hogy: „...mindazokat a római katolikusokat, akik az államosítás mellett szavaznak az egyház soraiból kizárja, a szentségeket nekik ki nem szolgáljuk, nem temetjük őket el és a születendő gyermekeiket nem kereszteljük meg…”

Miáltal olyan valótlan tényeket állított és hirdetett, melyek alkalmasak egyrészt, hogy a közrendet és a köznyugalmat megzavarják, másrészt az ország külpolitikai érdekeit is veszélyeztették, végül

mert Kerekegyházán 1948. évi június hó 16-án az Ipartestület előadásához a volt római katolikus iskolából kölcsönkért 28 db kerti székeket és 20 dr. támlásszékeket utasítására a parókiára és illetve a római katolikus templomba vitette, -

a 6500/1948. Korm. sz. rendelet 1 §-a értelmében zár alá vett ingóságokkal, tehát birtokában levő idején ingóságokkal, mint a sajátjával rendelkezett.

A vád tekintetében a tárgyalásra az 1946. VII. t. c. 11. §-a és a Bp.16 §-ának 1. bekezdésébe értelmében a budapesti népbíróság különtanácsa bír hatáskörrel és illetékességgel.

Indítványozom a Bp 56 §-a értelmében a védő kirendelését.

A beidézendők jegyzékét a vádirat végén közlöm.

Indokolás:

A nyomozás adatait ny. irányadó tanúk vallomása és terhelt beismerése alapján tényállásként állapítandó meg, hogy a terhelt a vádirat rendelkező részébe írt beszédeket elmondotta, kijelentéseket megtette, illetve a cselekményt elkövette.

Abban a harcban, amelyet az egyházi iskolák államosítása kérdésében az egyház folytatott a terhelt olyan módon vett részt, hogy mozgósította Kerekegyháza katolikus lakosságát. Az idézetekből kitűnik azonban, hogy a terhelt nem elégedett meg azzal, hogy észszerűbb okokkal védje az egyházi iskolákat és indokolja azok fennmaradásának szükségességét, hanem olyan kijelentéseket tett, melyekkel a katolikus híveket, akik elsősorban magyar állampolgárok, a mai rendszer, a demokratikus rend ellen izgatta.

Mert az államosítás szükségessége helyett annak hangoztatása, hogy az ördög szállta meg azokat, akik államosítani akarnak, -

hogy kétségbe vonta a pártok delegáltjaiból alakult Nemzeti Bizottság, tehát népi demokratikus szerv azon jogát, hogy a község nevében előterjesztést és nyilatkozatot tegyen, és a szerv működését úgy állította be, mintha az a katolikus szülők megkerülésével, törvénytelenül járt volna el, -

az állami kezelésben levő iskolák tanítása szellemének olyan beállítása, hogy a nevelés eredményeként a tanulók vallási óra helyett gengszter történeteket olvasnak, -

és a demokratikus rendszer vezető államférfiainak olyan beállítása, hogy azok rablók, akikkel szemben az igazságnak előbb-utóbb győzedelmeskednie kell, -

és az a beállítás, hogy az állam célja az iskolák államosításával a családi élet szétzüllesztése, a gyűlölet felkeltésére alkalmas olyan beállítások, melyeknek a tényleges helyzethez és a tárgyilagos bírálathoz semmi közük és nyilvánvalóan csak az érzelmekre akar hatni, céljuk a demokratikus rend elleni gyűlölet felszítása.

Ugyanígy: azok a híresztelések, hogy Magyarországról állítólag kiképzett harcoló egységek Görögországban az imperialisták oldalára álltak át, - hogy demokratikus rendszerben működő bírák megfélemlítés folytán nem a lelkiismeretük, hanem a tényleges hatalmi helyzet alapján ítélkeznek, - hogy orosz katonaságot vesznek igénybe a rendszer megerősítésre, - hogy azokat a szülőket, a kiközösítés veszélye fenyegeti, akik az iskolák államosítása mellett szavaznának, -

olyan tendenciózus beállítottságú hírek, amelyek nyugalom megzavarására feltétlenül alkalmasak, aminthogy azokat terhelt szűk körben huzamosabb időn keresztül, tehát folyamatosan terjesztette, a szándék nyilvánvalóan erre a célra is irányult.

A 6500/1948 Korm. sz. rendelet 1. §-ával zár alá vett ingóságok eltulajdonítása, illetőleg azokkal kapcsolatban rendelkezés, - a sikkasztás tényálladéki elemeit meríti ki.

Fenti indokok alapján a vádemelés indokolt.

Budapest, 1948. évi július hó 13. napján.”[1]

Itt megjegyzem, hogy a vádirata csupán (koholt) kijelentésekre épült, amelyek valójában semmiképpen nem sérthették a demokráciát, a szólásszabadságot, a szabad véleménynyilvánítást. A vádirat, a politika nyelvén megfogalmazott, koholt, eltorzított, hazug állítások, kijelentések felsorakoztatása, hadrendbe állítása volt. Mindezek után az elkészített vádirat, szánalmas alkotás volt, különösen azok után, miután az erőszakos vallatást, kihallgatást követően, üres kihallgatási jegyzőkönyvet írattak Vári Ferenc plébánossal alá. A vádbeszéd, mellőzte a perrendtartás szakmai követelményeit, mindenben a korabeli politikai mentalitást, történelmi szemléletet tükrözte. Miután a vádirata valótlan kijelentések sorozatára épült, az emberi jogok, a szabad véleménynyilvánítás jogának, egyértelmű rosszindulatú, teljes elnyomásáról, eltiprásáról beszélhetünk. A vádemelési javaslatának tartalmában lehettek valósnak tűnő kijelentések, de ezek semmiképpen nem lehettek jogellenesek, és nem voltak alkalmasak bűncselekmény megállapítására. A vétségként felhozott vádak szerkesztésébe, beleszólása volt a politikai vezetésnek, mint ahogy a bíráktól elvárt meghatározott ítéletek meghozatalába is.

Jegyzet

[1] Dr. Sárkány György sk. vezetőnépügyész h. Dr. Halász Sándor sk. népügyész. Kiadvány hiteléül: mh. igazgató. A tárgyalásra idézendők: Vári Ferenc mint terhelt vádirattal, Központi Internálótáborban. Puchard Győző mint tanú, Központi Internálótábor. Szirtes János Kerekegyháza, Kossuth Lajos u. 51. Trepák Károly Széchenyi u. 432. Solymos Imre Rákóczi u. 160. Nagy Sándor Fő ú. 243. Varga József plébánia. Bíró László Általános iskola Szent István tér. Kirendelt védő. BFL XXV. 2. b. Budapesti Népügyészség iratai - Büntető iratok – 5335/1948 Bűnügy Vári Ferenc és társai. 4-7.

:: Előző fejezet :: Következő fejezet :: Tartalomjegyzék ::