Vári Ferenc plébános I fokú ítéletét követően megjelent újságcikket idézem

Mint látszik a lázítás irányában igyekeztek elvinni a pert, és ezt tanúsítja a döntés és a róla megjelent tudósítás a Kecskeméti Lapokban is:

„3 évi börtönre ítélte

a népbíróság Vári Ferenc kerekegyházi

plébánost

Szombaton a déli órákban a Sipos tanács tanúkihallgatásokkal folytatta Vári Ferenc kerekegyházi plébános ügyében a főtárgyalást. A tanúvallomások elhangzása után sem vád, sem a védelem nem kért újabb bizonyítást. Így a bizonyítási eljárást a tanácselnök befejezettnek nyilvánította.

A budapesti népügyész tartotta meg ezután a vádbeszédét.

Vád- és védbeszéd

Az egyházi iskolák államosítása ma már befejeződött. A mesterségesen felszított hangulat lecsillapodott. Az államhatalom békés megegyezésre törekedett, abban az időben a katolikus egyház volt az egyetlen, amely a megegyezésnek teljes erejével ellenállt. A vádlott egész magatartásából az a szellem sugárzik ki, amely az egész katolikus egyházat áthatotta. Egy község megbékélését tette lehetetlenné Vári plébános, a közhangulat felkavarására, a rend megbontására izgatott.

A papoknak ilyen működése jogtalan és törvénybe ütköző. A legnagyobb munkaidőben a vádlott a nép napi munkáját zavarta, ezáltal a magyar állam érdekeit sértette. A vádamat teljes egészében bizonyítottnak látom, súlyos büntetést kérek – mondotta többek között a vád képviselője.

Nagy László dr. védő fejtegette, hogy a vádlott alkotmányos úton akart eredményt elérni, a békét nem igyekezett zavarni, utasításra cselekedett. Kérte a népbíróságot, hogy az enyhítő szakasz alkalmazásával irgalmas ítéletet hozzon.

Az utolsó szó jogán Vári plébános a következőket mondotta:

Nehéz helyzetben vagyok, ma már az iskolák államosítását nem olyan szemüvegen keresztül nézem, mint abban az időben. Nem akartam senkit sem bántani, nem saját magamtól cselekedtem, hanem feletteseim utasításai szerint jártam el.

Ítélet

A népbíróság 1 órakor hirdetett ítéletet. Vári Ferenc plébánost bűnösnek találta, izgatás bűntettében, ezért 3 évi börtönre, 10 évi politikai és hivatalvesztésre és vagyona egynegyed részének elkobzására ítélte.

Az ítéletet az államügyész tudomásul vette, a védelem megfellebbezte.

A demokratikus állam szabadságot biztosít

Az ítélet indoklásában megállapította a népbíróság, hogy Vári plébánosnak minden működése arra irányult, hogy megakadályozza az államosítást. Az elítélt felettesei utasításának messze túlmenően tett eleget. Az államosítást borzasztó tervnek nevezete. A népi demokratikus állam szabadságot biztosít polgárainak, ez a szabadság azonban nem jelent szabadosságot. Az elitélt kritikáit elvakult szenvedély irányította, gyűlöletre izgatott és ez az izgatás a demokratikus államrend ellen irányult. Az ítélet meghozatalánál a bíróság enyhítő körülménynek találta a nyomasztó befolyást, súlyosbítónak viszont azt, hogy az elitélt papi mivoltához méltatlanul a gyűlöletet igyekezett felkelteni.

A népügyész indítványára a népbíróság Vári Ferenc letartóztatását továbbra is fenntartotta.

Puchardt Győző igazgató-tanító és Herpai Kálmán műegyetemi hallgató izgatási ügyét a népbíróság az idő rövidsége miatt nem tudta befejezni, ítéletet majd Budapesten hirdetnek.

Szirtes Jánost, a kerekegyházi szülők szövetségének az elnökét izgatás vétségéért 1 hónap fogházra ítélték, az ítélet végrehajtását felfüggesztették. André János dr. orvost pedig bizonyíték hiányában felmentette a bíróság.”[1]

Vári Ferencet a Központi Internálótáborból szállították Kecskemétre, az 1948. október 30. tárgyalásra, és érdekes módon, az ítélet kihirdetését követően, oda is vitték vissza. Valakinek közbe eszébe juthatott, hogy Vári plébánost 3 év börtönbüntetésre ítélték, és hogy az internálótábor nem azonos a börtönnel. Mindebből kifolyólag, 1948. november 8-án, átszállították a Budapest Markó utcai börtöne.[2]

Vári Ferenc plébános itt mindössze öt napot töltött el, 1948. november 13-ig. A Markó utcai börtönt követően, a Gyűjtőfogházba szállították, ahol 1949. március 12-ig tartották őrizet alatt, majd ezt követően a Váci fegyház következett.[3]

E koncepciós perben 10 személyt internáltak, közülük többeket bíróság elé állítottak. Herpay Kálmánnak 1948. december 17-én volt a tárgyalása, és a tárgyalást követően, a Gyűjtőfogházba szállították, ahol Vári Ferenc és Herpay Kálmán, rabláncra fűzve, több alkalommal, egymáshoz voltak bilincselve, a rabok sétáltatása közben.[4]

A váci börtön eredetileg elszegényedett nemes ifjak konviktusának készült 1740 és 1780 között Mária Terézia idején. II. József azonban 1784-ben bezáratta az egyházi fenntartású intézményt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után vezették be Magyarországon is az osztrák büntető törvénykönyvet. Így honosodtak meg nálunk is a modern börtönök. A II. világháborút követően a börtönt átvette a hírhedt kommunista titkosrendőrség, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH). A börtönbe főként politikai foglyok kerültek, akiket megalázni, megtörni próbált a rendszer. A büntetést ugyanis többnyire koholt vádak alapján kapták az elítéltek. Felirat figyelmeztette a börtön őreit, hogy „ne csak őrizzék, hanem gyűlöljék is a foglyokat, mert a nép ellenségeivel van dolguk”!

Jegyzet

[1] Kecskeméti Lapok 1948. november 3. számában.

[2] BFL XXV. 2. b. Budapesti Népügyészség iratai - Büntető iratok – 5335/1948 Vári Ferenc és társai. 70-72.

[3] ÁBTL. 3. 1. 9. V – 9443 Vári Ferenc pere, Kistarcsán írott önéletrajzában. 55-56.

[4] Özvegy Herpay Kálmánné szíves közlése alapján.

:: Előző fejezet :: Következő fejezet :: Tartalomjegyzék ::